Szülészet-Terhesség

Természetes szülés vagy császármetszés?

Világviszonylatban, így Magyarországon is egyre nagyobb arányban segítjük császármetszéssel világra gyermekeinket. Az a legfontosabb, hogy az újszülött és az édesanya is egészségesen és boldogan hagyja el a kórházat.

 

Sok tényező vezet a műtétek számának növekedéséh ez, csak egyik – és talán nem is a legjelentősebb – oka, hogy egyre későbbi életkorra tolódik az első gyerekszülés, ami több szövődményhez vezet. Talán még fontosabb ok az, hogy a nők nem készülnek fel eléggé és nem számolnak kellő súllyal a szülési fájdalmakkal. Sok olyan kismamát láttam, aki eleve úgy döntött, hogy császármetszéssel akar szülni. Az édesanyák ezt még akkor is gyakran elérik, ha első ránézésre nem indokolja semmi a műtétet, hiszen ha valaki nem akar, akkor nem is tud hüvelyi úton megszülni.

A személyiségi jogok sajátos értelmezése mára pedig odáig vezetett, hogy egyes kórházakban már a kismama kérésére is végeznek császármetszést, külföldi magánklinikákon már a 70 százalék körüli császármetszési gyakoriság sem ritka. Persze tagadhatatlan az is, hogy a műhibaperektől és jogi következményeitől való félelem is motiválja az orvosokat arra, hogy könnyebben válasszák a műtéti megoldást más lehetőségek helyett.

 

Érvek a természetes szülés mellett

Szüléskor normális, élettani folyamatok zajlanak. A szülészorvosok fontos feladata az, hogy ha a folyamat kóros irányba fordulna, megelőzzék a szövődményeket, a császármetszéseknek is ezt a célt kell szolgálnia. A császármetszések számának növekedése nem csökkentette a magzati halálozástés az oxigénhiányos károsodások száma sem változott jelentősen. Ellenben nőtt az anyai, műtéttel összefüggő megbetegedések, például a lázas állapotok, a hasfalgyulladások előfordulási gyakorisága.

Azok számára, akik nemsokára szülni fognak, vagy terhességet terveznek, sok mindent kell átgondolni a szüléssel kapcsolatban. Tévhit például, hogy a császármetszés „simább ügy”, mint a hüvelyi szülés. A műtétet követően ugyanis 12 óráig vízszintes fekvés javasolt. A kismama ezt követően is több fájdalomra, lassabb felépülésre számíthat. Nem „csak egy császármetszés”-ről van szó tehát, hanem nagy hasi műtétről. A beavatkozás után általában a második-harmadik nap helyett csak a negyedik-ötödik napon indul be a tejelválasztás. Ezen felül nagyban nehezítheti az ideális szoptatási helyzet megtalálását a fájdalmas hasi seb - mindez szintén fontos szempont a műtét lehetséges elkerülésére.

Bár a császármetszések biztonsága sokat nőtt az elmúlt évtizedekben, mégis előfordulhat bélsérülés, hólyagsérülés, hasi vérzés, összenövés, későbbiekben hasi fájdalmak, amelyek gyakorisága a további műtétek során csak tovább fokozódik. Általában nem is az első császármetszés során jelentkeznek a gondok, hanem a második-harmadik-sokadik hasi műtétkor számíthatunk igen nagy gyakorisággal ezekre.

 

Életre szóló élmény, csalódottság nélkül

A szülés az egyik legnagyobb eseménye a nők életében, nem véletlen, hogy gyakran terelődik rá a téma a meghitt beszélgetésekben. Sokszor tapasztalom, hogy micsoda öröm és büszkeség egy nő számára, hogy igenis képes volt gyermekét hüvelyi úton megszülni. Sokan a fájdalomtól tartanak leginkább. Meglehetősen egyéni, hogy a szülési vagy a műtét utáni fájdalmak a nagyobbak, ezt csak az ítélheti meg igazán, aki mindkét úton hozott világra gyermeket. Ma már lehetőség van sokkal kevesebb fájdalom árán is természetes úton világra hozni gyermekeinket az epidurális érzéstelenítés, EDA segítségével – megfontolandó a választása.

 

Császármetszést követően

Közvetlenül a műtét után is sok probléma jelentkezhet, számolnunk kell például a műtéti heg szétválásának lehetőségével. Második-harmadik császármetszés esetén pedig egyre több problémára és szövődményre kell számítani. Sajnos a műtétet követően hosszú távú szövődmények is lehetnek, császármetszés után nő a méhen kívüli terhesség, a vetélés és a veszélyes elöl fekvő lepény gyakorisága is.

A császármetszésen átesett nők a következő terhességüknél is számíthatnak újabb műtétre, az először szülő nőkön végzett műtét után már közel ötven százalék a valószínűsége az újabb beavatkozás szükségességének.

 

Van, amikor elkerülhetetlen a műtét

A császármetszések egy részét anyai, másik részét magzati veszélyállapotok elhárítására végzik, de egyes esetekben az is előfordul, hogy mind az anyát, mind a magzatot veszély fenyegeti. Ma már igen sokszor a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében tervezett császármetszésre kerül sor, ennek javallata lehet anyai, például az anya egyes betegségei, a méhen végzett korábbi műtétek vagy a szülőcsatornában lévő szülési akadályok. Ha a magzat állapota indokolja, előre eldönthető, hogy szintén császármetszésre kerül sor, például fenyegető magzati oxigénhiány, a lepényi elégtelenség illetve egyes magzati betegségek esetén is célszerű műteni.

Császármetszést végeznek életmentő céllal is, legyen szó akár az anyáról, akár a magzatról. A kismama életét szívelégtelenség, tüdővizenyő, súlyos vérzés fenyegetheti, míg a magzatét hirtelen fellépő oxigénhiány, köldökzsinór előesés vagy harántfekvés. Mindkettőjük életét veszélyeztető állapot például a terhességi mérgezés, az eclampsia, a méhrepedés, az elöl fekvő lepény vagy a lepényleválás. Gyakran nincs feltétlen életveszélyről szó, mégis mind a magzat, mind az anya egészségét szolgálja a beavatkozás. Ide tartozik a fájásgyengeség miatt vagy más okból nagyon elhúzódó szülés, a relatív téraránytalanság (ha túl nagynak tűnik a baba) illetve egyes ikerterhességek is.

 

Dr. Lőrincz Ildikó szülész-nőgyógyász szakorvos

forrás: LifeNetwork

Vissza